1938. augusztus 20-án, Berlinben titkos tárgyalások kezdődtek, ahol a német felet Hitler és Ribbentrop, Magyarországot pedig Horthy és Kánya Kálmán külügyminiszter képviselte. A Führer a második napon, augusztus 21-én tette meg híres ajánlatát: azt kérte a kormányzótól, hogy üzenjen hadat Prágának, Németország pedig – segítségnyújtás címén – beavatkozik majd, és eldönti a küzdelmet. Az agent provocateur szerepéért cserében Magyarország megkapta volna egész Szlovákiát – a történelmi Felvidéket – és Kárpátalját is, Horthy azonban mégsem fogadta el az ajánlatot.

Ennek nem csak az volt az oka, hogy a Magyar Királyi Honvédség erőit nem érezte felkészültnek a támadáshoz, hanem az is, hogy az agresszió minden bizonnyal általános háborúhoz vezetett volna. A kormányzó nem akarta, hogy a felelősség ezért az ő vállára nehezedjen, másrészt pedig meg volt győződve arról, hogy Németország ebben a küzdelemben nem arathat győzelmet; egyes források szerint Horthy ezt Hitlerrel is közölte, aki rendkívül dühös lett a visszautasítás miatt.

A hatnapos tárgyalások tehát eredménytelenül végződtek, ráadásul augusztus 28-án Magyarország megkötötte a kisantanttal a bledi egyezményt, melyben – a fegyverkezési egyenjogúság elismeréséért cserében – lemondott arról, hogy fegyverrel érvényesítse területi követeléseit. Ennek nyomán Hitler is letett a Csehszlovákia elleni háborúról, és elfogadta Daladier és Chamberlain ajánlatát, akik a müncheni konferencián, szeptember 29-én gyakorlatilag cserben hagyták Benest, és beleegyeztek a Szudéták német okkupációjába. Magyarország Münchent követően, egy német–olasz döntőbizottság révén, az első bécsi döntéssel (1938. november 2.) korlátozottan érvényesíthette követeléseit – amikor a közvélemény felháborodott a mérsékelt revízión, Hitler állítólag azt mondta, hogy „a magyarok túl sokat akarnak és túl olcsón.

” Horthy visszautasítása mindenesetre egy évvel elodázta a háborút – és Magyarországot 1941-ig távol tartotta tőle –, Csehszlovákia sorsa azonban így is megpecsételődött. A Szudéták hegylánca nélkül védtelenné vált köztársaság – Cseh-Morva Protektorátus néven – 1939 márciusában német megszállás alá került, hazánk elfoglalta Kárpátalját, a maradék területen pedig létrejött a Josef Tiso vezette független szlovák állam.

Mert mi csak mindent "békés" úton akarunk elintézni! Most is arra várunk így soha nem kapjuk vissza legalább a magyar lakta területeinket!

Megosztás a facebookon