1919-ben ezen a napon: május 30.-án a magyar v. hadsereg visszafoglalja a csehszlovák hadseregtől Losoncot (ma Szlovákia).A vesztes első világháború után a felbomlott Monarchia után független lett Magyarország is.

Ám örömre mégsem volt sok ok, mert mint tudjuk, a győztesek nem a korábbi államokat kívánták helyreállítani területileg, hanem minden nemzetiségnek függetlenséget adtak, így Magyarország feldarabolása is elkerülhetetlenné vált.

Amit a a háborúban a későbbi győztesek mellé állt nemzetiségek is erősen támogattak természetesen. Magyarország 1919 március 20.-án kézhez kapta az un. Vix-jegyzéket, amiben megállapították a leendő új határokat.

Ez elfogadhatatlan volt magyar részről, mert szín tiszta magyar lakosságú területeket is érintett az elcsatolás. Így másnap a magyar kormány ezt válaszában elutasítja.

Ez pedig egy hadüzenettel egyenértékű.

A harcok csehszlovák részről április 9.-én megindulnak, ezt a magyar hadsereg visszaveri. Románia április 16.-án a csehszlovák hadsereg mellett szintén hadba lép. Magyarország így kétfrontos harcra kényszerül. A román hadsereg ellen az un. székely hadosztályt vetik be, ami gyakorlatilag képtelen velük felvenni a harcot és folyamatosan hátrál Erdélyből nyugat felé vissza.

Április végére már az Alföld nagy részét is megszállják a románok francia támogatás mellett. Május elején sikerül Magyarországnak az ellentámadást megindítania. A magyar haderő sorra foglalja vissza az időközben csehszlovák hadsereg által megszállt Felvidéki és észak-magyarországi városokat. Szécsényt, Miskolcot, Putnokot, Losoncot, Szikszót, Edelényt, Tokajt, Sárospatakot, Sátoraljaújhelyt. És több olyan várost is ami ma Szlovákiához tartozik: Rimaszobatot, Lévát, Érsekújvárt, Kassát, Korponát, Selmecbányát, Zólyomot, Rozsnyót, Bártfát.

Június elsején sikerül a magyar hadseregnek elvágni az összeköttetést a csehszlovák és a román hadsereg között. A franciák látják, hogy a csehszlovákok bajban vannak, így megfenyegetik a Magyarországot, hogy ha nem vonják ki csapataikat a Felvidékről, akkor teljes antant beavatkozás fog megtörténni.

Kun Béla válaszában megírja Clemenceaunak, hogy Magyarország csupán jogos önvédelmi harcát vívja. Végül június 13.-án megegyezés jön létre, mivel a román haderőt nem tudtuk kiszorítani az Alföldről, illetve Erdélyből sem, Magyarország visszavonja csapatait a visszafoglalt Felvidékről, Clemenceau pedig garantálja, hogy a román hadsereg cserébe kivonul az Alföldről.

A magyar fél eleget tett vállalásának, ám a románok maradtak továbbra is, így a magyar hadsereget most a románok ellen vetették be, sikertelenül, annyira, hogy a románok a fővárost is megszállják.

Kun Béla bukása után Horthy veszi át a hatalmat. November közepén aztán végre a románok kivonulnak a fővárosból és az Alföldről.

Ezután decemberben Magyarország meghívást kap a következő évben megkötött trianoni béke konferenciára.

Megosztás a facebookon