A történelmi Magyar Királyság középpontjának helyét 1880-ban mérték ki Szarvas közelében.

Mihálfi József főgimnáziumi tanár 1880-ban kiszámította, hogy a Kárpát-medence földrajzi közepe Szarvas térségébe esik. A helyiek rendkívüli fontosságot tulajdonítottak a dolognak, melyet a kornak megfelelő eszközök segítségével büszkén népszerűsítettek.

A Nagy-Magyarország mértani középpontját jelző Kreszan-féle szélmalmot azonban száz évvel ezelőtt lebontották, helyét sokáig mindössze egy malomkő jelölte.

A jelenlegi szélmalmot Gödri István tervei alapján 1940-ben készítették el. 1932-ben újra felmérték a Magyar Királyság földrajzi középpontját. Az ekkor korrigált országközéppont az eredetitől fél kilométerrel távolabbra került, a szarvasi arborétummal szemben fekvő területre, a Holt-Körös és a Zöldpázsit-körgát közé.

A kijelölt pontra egy dombot és egy szélmalom formájú emlékművet építettek, terméskőből. 2000. augusztus 18-án felavatták a Szarvasi Történelmi Emlékutat, amely Szarvas központjából a történelmi Magyarország régi mértani középpontjához vezet.

Az emlékutat szegélyező emlékműveket Lestyán-Goda János fafaragó művész készítette.

A Nagy Magyarország középpontját érdemes egyszer az életben felkeresni.

Nem feledve azokat a jelszavakat: "Csonka Magyarország nem ország, Nagy-Magyarország Mennyország." és a Nem, Nem Soha.....mondatokat

Erdély, Felvidék, Kárpátalja.....ne soroljuk fel mind, mert szívünkben érezzük Őket. Egyszer talán majd gyermekeink unokáink elmondhatják,  a Nagy-Magyarországon élnek.

Megosztás a facebookon