7+1 választási trükk, ami segített a Fidesz kétharmados győzelmében

1. 2011-ben a Fidesz úgy nyúlt hozzá választókerületekhez, hogy a határok kialakítása neki kedvezzen. Két módszert vetettek be. Sok helyen igyekeztek minél nagyobb, tisztán baloldali választókerületeket létrehozni. Ezekben, ha győz az ellenzék, abból egyetlen parlamenti hely lesz, míg korábban akár 2-3 is lehetett volna. Máshol jobboldali körzeteket csaptak hozzá a baloldaliakhoz, hogy csökkentsék az ellenzék győzelmi esélyeit. Például összevonták Budapesten az I. kerületet az V. kerülettel, vidéken pedig falvakat csatoltak a nagyvárosokhoz. Így úgynevezett billegő körzetek jöttek létre, amelyeket a Fidesz sokkal könnyebben megnyerhetett. Ez történt Miskolc mindkét választókerületében, vagy Kazincbarcikán.

 

2. Eltörölték a kétfordulós választást Korábban a második fordulóba a három legtöbb szavazatot kapott egyéni jelölt jutott be. Ezzel automatikusan kiszórták az esélytelen jelölteket, és a második fordulóban már csak a valóban esélyesekre lehetett szavazni. Emellett a pártok az első forduló eredményeinek ismeretében dönthettek a visszalépésekről, vagyis konkrét adataik voltak a jelöltjeik valós támogatottságáról. Az új, egyfordulós rendszerben viszont kénytelenek feltételezésekre, közvélemény-kutatásokra hagyatkozva alkudozni egymással koordinált indulásról, közös listáról, visszalépésekről, még azelőtt, hogy megmérettettek volna. Ez elég kiábrándító tud lenni.

3. 48,5%-nyi szavazatból is lehet kétharmados többség a parlamentben A magyar úgynevezett vegyes rendszer, amely minden korábbinál jobban kedvez a győztes pártnak. Bevezették például, hogy az egyéniben győztes párt is kapjon kompenzációt. Ez igazi magyar kuriózum. A lényege, hogy ha például egy fideszes jelölt megnyert egy egyéni körzetet, akkor azok a szavazatok, amikkel többet kapott a második helyezettnél, nem vesznek el. Pedig korábban elvesztek, hisz már kapott értük egy parlamenti helyet. Az új rendszer szerint viszont beleszámítanak az országos listás szavazatokba. Vagyis ezekből is úgynevezett töredékszavazatok lettek, tovább növelve a Fideszre adott listás szavazatok számát, amik alapján a listás parlamenti helyeket kiosztják. 2014-ben ez 6 plusz parlamenti helyet jelentett a Fidesznek.

4. Lehetővé tették a többszöri ajánlást Korábban a képviselőjelöltek "kopogtatócédulákat" gyűjtöttek. A mostani ajánlóívekhez képest a legfontosabb különbség, hogy mindenki csak egyetlen jelöltnek adhatta oda a kopogtatócéduláját. Szigorúan ellenőrizték, hogy ne lehessen úgynevezett többszöri ajánlás. Az új rendszer megengedi, hogy egy választó több képviselőjelölt ajánlóívét is aláírja, így ezt nem is ellenőrzik. Ez tette lehetővé, hogy beinduljon a tömeges ajánlóív-biznisz, és a kamupártok könnyedén hozzájussanak az induláshoz szükséges 500 ajánláshoz. Nem kellett mást tenniük, mint egyik ajánlóívre a másikra másolni az őket ajánló nevét és adatait. Az már csak hab a tortán, hogy sokszor vissza is éltek a nevekkel, és olyanok adatait is felhasználták, akik valójában senkinek sem írtak alá. Mindez csak azokban az esetekben derült ki, amikor valaki direkt kérte, hogy ellenőrizzék, az ő neve szerepel-e valamelyik ajánlóíven a választókerületében. Mindennek eredményeként minden korábbinál több kamupárt indult a választásokon, és a lepedőnyi szavazólapokon sokkal nehezebbé vált az eligazodás.

5. Különbséget tettek a határon túli (külhoni) magyarok és a külföldön dolgozó magyarok szavazási módja között Akinek nincs magyar lakcíme, annak elég 10 évente egyszer regisztrálnia, és utána kényelmesen, levélben szavazhat. Zömében a határon túl élő magyarok tartoznak ebbe a csoportba. Azok viszont, akik továbbra is rendelkeznek magyarországi lakcímmel, mert csak tanulni vagy dolgozni mentek külföldre, kizárólag személyesen, a külképviseleteken voksolhatnak. Volt, akinek több száz kilométert kellett utaznia emiatt. A levélben szavazóknál ráadásul az sem garantált, hogy tényleg az szavaz, akinek a levélcsomagot szánták. Mivel erre elég 10 évente egyszer regisztrálni, és automatikusan megy a csomag, akár több ezer halottnak is kiküldhetik a küldeményt.

6. Nem ellenőrizték le a határmenti településekre bejelentkezőket Sajtóhírek szerint sok határmenti faluban több tucatnyian jelentkeztek be egy-egy házba, és ők mind szavazhattak a választásokon. Méghozzá nemcsak listára, mint a levélben szavazó határon túliak, hanem az egyéni jelöltekre is. 7

. Korlátozták a politikai tévé- és rádióreklámokat A kereskedelmi csatornák kizárólag ingyen sugározhatnak politikai reklámokat, és ha ezt vállalják, akkor egyetlen országos listát állító párt reklámját sem utasíthatják vissza. Emiatt a fura szabályozás 2014-ben egyetlen kereskedelmi tévé vagy rádió sem vállalta, hogy politikai reklámokat sugároz, hiszen így ingyen oda kellett volna adnia azokat a reklámhelyeket, amiket másoknak pénzért is eladhat. A kormány viszont "társadalmi célú reklámok" formájában nagyon is jelen volt. 2018-ban az RTL úgy döntött, befogadja a politikai reklámokat, a szabályozás miatt viszont az igazi pártok hirdetései mellett nap mint nap találkozhattak a nézők a kamupártok reklámjaival is.

+1 Fideszes képviselőt tettek meg a német nemzetiség képviselőjévé Ritter Imre, a Fidesz korábbi budaörsi önkormányzati képviselője lett a parlamentben a német nemzetiség képviselője. Ő német kisebbségi kvóta felhasználásával szerzett mandátumot, amihez negyedannyi szavazat is elég volt, mint amennyi a többi képviselői helyhez kellett.

 

Mindegyik változtatást évekkel ezelőtt szavazta meg a parlament fideszes többsége.

Megosztás a facebookon