csak

Bármily szerencsétlen helyeztetésű legyen is az ország, bármily láncok által legyen is lebilincselve a nemzet, előbb-utóbb mégis szabadabb létre vív, ha lakosaiban a polgári erény tiszta vére buzog. S viszont akármilyen boldog fekvésű legyen is egy ország, bármily szabadságokkal bírjanak is lakosai, lassan-lassan mégis rabigába görbed, ha romlott a tiszta erkölcs s polgári erény nem fénylik többé.

“Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt megérdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakán, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi. De ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba. Akkor az a nemzet aljas vagy műveletlen.” “Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt megérdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakán, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi. De ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba. Akkor az a nemzet aljas vagy műveletlen.”

Ezzel a Széchenyi István idézettel kívánok a Magyar Tudományos Akadémia mellett érvelni, hogy a gróf birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel, és így jött létre az Akadémia. Orbán Viktor meg egy évi jövedelmüket venné magához, ezzel a kétszáz éves Intézményt megszüntetné.

Két államférfi (mondjuk az utóbbit nem nevezném annak), akik a MTA, lévén lesznek majd történelmi személyiségek, az építés és a rombolás miatt.

Tudva lévő, hogy az Európai Unió, megkurtítja a Magyar államnak utalt pénzeket, viszont a kutatási támogatásokat nem fogja.

Így Orbán, megpróbál ehhez a pénzhez nyúlni, mert máshoz nem nagyon lesz lehetősége,  hogy legyen neki és barátainak mit lenyúlni!

Ezek a tények. Lehet megint kapok 24 óra kizárást a facebookról!

Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja

Ma van a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja "Tóth Géza volt a recski tábor legalacsonyabb embere; az egyetlen, aki az emeletes priccsek alsó traktusán egyenesen tudott ülni anélkül, hogy beverte volna a fejét. Korábban a Meteorológiai Intézet egyik vezetője volt. Internálását annak köszönhette, hogy az általa szerkesztett időjárás-előrejelzések egyike másnapra lágy nyugati szellőket ígért, majd a prognózis úgy folytatódott, hogy a következő napokra északkelet felől - azaz a Szovjetunió irányából - fagyos légrétegek betörése várható. Másnap letartóztatta az Államvédelmi Hatóság. A nem meteorológiai hidegháborús légkör éber fürkészei az előjelzésbe csempészett imperialista propagandával, valamint kémtevékenységgel is meggyanúsították. Utóbbinak az volt az alapja, hogy a jelzett napokon valóban egy új szovjet katonai kontingens érkezett Magyarországra, amiről persze senki illetéktelennek nem volt szabad tudnia, és a rádióelhárítás hivatásosai ennek virágnyelven való megszellőztetését hallották ki az időjóslásból. Így lett a recski rabszlengben Tóth Géza ragadványneve Északkeleti Betörés."

 

Faludy György a Pokolbéli víg napjaim című könyvében így ír Tóth Gézáról: "Az Északkeleti Betörés az első sorban állt, Egri Gyurka mellett. Nyájas és jóindulatú férfiúnak ismertük, óriási fejével és hatalmas állával, mely elfedte nyakát, sőt melle egy részét is, ő volt a tábor legkisebb embere; az egyetlen, aki az alsó ágysorban egyenesen ülni tudott, anélkül, hogy beverte volna fejét. Polgári nevén Tóth Gézának hívták; szemtől szembe Géza bácsinak szólítottuk, de háta mögött mindenki Északkeleti Betörésnek mondta. Az öregúr a Meteorológiai Intézet egyik vezetője volt. Letartóztatását és csúfnevét annak köszönhette.

 

Tóth Géza internálásának körülményei az ÁBTL-3.1.9.- V-030 jelzetű és Tóth Géza szabotázs és kémkedés gyanúja című dossziéból is felidézhető.

"Ez év januárjában a Párt útján írásbeli bejelentést kaptunk, amelyben Fein Sándorné elvtársnő, az Országos Meteorológiai Intézet párttitkára közli, hogy az Országos Meteorológiai Intézet kezelésében lévő, az ország különböző pontjain elhelyezett időjelző állomások és repülőtéri rádió leadók személyzete többségében megbízhatatlan, osztályidegen, ellenséges elem, akik esetleg kémkedésre is felhasználhatják a kezelésükben lévő hírközlő berendezéseket. A bejelentés egyben felhívta figyelmünket a központi apparátusban lévő megbízhatatlan elemekre is. Ezzel kapcsolatban bizalmas nyomozást vezettünk be..."

 

Az ÁVH a nyomozást - őrizetbe vétel és többszöri kihallgatást követően - internálási határozattal zárta le 1950. június 24-én. Egy 1952-es recski javaslat szerint - mivel fizikai munkájának nincs sok haszna, viszont tudósokkal jó kapcsolatban áll - javasolták szabadlábra helyezését, ügynöki beszervezése mellett. Ez nem történt meg, Tóth Géza csak 1953. szeptember 12-én szabadult, majd 1954-ben egy látszerész szövetkezetnél üzemi adminisztrátorként helyezkedhetett el. A Történeti Levéltár iratai között - a recski rabságán túl - egy esetben fordul elő még a neve: 1963-ban kérte az internálás miatti erkölcsi rehabilitációját. Ezt - azzal az indoklással, hogy internálása nem kapcsolódott munkásmozgalmi személyek elleni törvénysértő eljáráshoz - elutasították. Az ÁVH a nyomozást - őrizetbe vétel és többszöri kihallgatást követően - internálási határozattal zárta le 1950. június 24-én. Egy 1952-es recski javaslat szerint - mivel fizikai munkájának nincs sok haszna, viszont tudósokkal jó kapcsolatban áll - javasolták szabadlábra helyezését, ügynöki beszervezése mellett. Ez nem történt meg, Tóth Géza csak 1953. szeptember 12-én szabadult, majd 1954-ben egy látszerész szövetkezetnél üzemi adminisztrátorként helyezkedhetett el. A Történeti Levéltár iratai között - a recski rabságán túl - egy esetben fordul elő még a neve: 1963-ban kérte az internálás miatti erkölcsi rehabilitációját. Ezt - azzal az indoklással, hogy internálása nem kapcsolódott munkásmozgalmi személyek elleni törvénysértő eljáráshoz - elutasították.

Csak néhány mondat még a pár évvel ezelőtti gyűjtéseimből.

soros

Szeretnék leírni, hogy megértsük: 56,6 milliárdot költött nemzetvédő kormányunk a Soros-kampányra.

Azaz csecsemőtől az aggig mindenki 5725 forintot adott bele.

Egy három gyerekes család 28 600 forintot.

Úgy odamennék emberekhez és a kezükbe nyomnék ennyi pénzt. Aztán mondanám: bocsi, mégse, inkább elégetem a szemed láttára.

És meggyújtanám.

És ők őrjöngenének.

És lehülyéznének.

És talán lenne, aki rám is támad.

Szerencsére senki sem fogja fel, hogy ezt a pénzt az ő zsebéből húzták ki.

Mi lenne akkor... Még a végén zavarba jönnének.

Na csak ennyit erről, jön a választás.

Még jobban megcsonkították Magyarországot

A II. világháború során Európa átalakult, a német fegyverletétel utáni „rendezés” is ezt mutatta. Franciaországra többé nem lehetett nagyhatalomként tekinteni, és Nagy-Britanniáról is kiderült, az Egyesült Államok segítsége nélkül erőtlen szelleme régi önmagának. A Szovjetunió és az USA azonban olyan erőről tett tanúbizonyságot, hogy leírásukra új fogalom született: szuperhatalom.

Sztálin előre ment.

Mire Németország letette a fegyvert, gyakorlatilag minden le volt már játszva, a Teheránban, Jaltában és Potsdamban megkötött egyezségek szellemében zajlottak a béketárgyalások. Sztálin törekvése saját szempontjából teljesen érthető volt. A II. világháború megmutatta, hogy a két és fél évtizeddel korábban létrehozott „versailles-i rendszer” mit sem ért.

A németek „megfékezésére” – többek között Magyarország területének bő kétharmadából – létrehozott kis államok képtelenek betölteni szerepüket ugyanúgy, ahogy Franciaország és környezete sem ért fabatkát sem Hitler ellen. Az előbbi úgynevezett „cordon sanitarie” célja volt egyúttal a Szovjetunió elszigetelése is, így Sztálin egyszerűen megszállta a közép-kelet-európai országokat, haderejét közvetlenül az ellenséges Németország határaira vonta.

A lehető legrosszabb helyzetben voltunk.

Innentől kezdve gyakorlatilag Magyarország sorsa is meg lett pecsételve, ám jogos a felvetés, miszerint ettől még meg lehetett volna állapítani az etnikai viszonyokhoz sokkal jobban alkalmazkodó, „igazságosabb” határokat. Miért nem így történt? Azért, mert térségünk kis népei a „nagyok” közül egyáltalán nem érdekeltek senkit.

A kicsik szintjén is rendkívül hátrányos helyzetben voltunk, nézzük az egészet a győztes nagyhatalmak szemével. Horthy kiugrási kísérlete kudarcot vallott, a nyilas kormány pedig valóban a végsőkig és teljes erővel támogatta a Harmadik Birodalmat.

Velünk szemben viszont ott volt Csehszlovákia, a náci agresszió áldozata. Románia, amely az utolsó pillanatban fordítva egyet köpönyegén harcba szállt a németek ellen és a győztesek oldalán fejezte be a háborút. Jugoszlávia pedig ugye az az ország, amely partizánjai által gyakorlatilag önmagát szabadította fel. Sztálin és Truman Potsdamban .

Még három falu Ebben az összefüggésben nyilván nem volt olyan nagyhatalom, amely akár csak megfontolt volna magyar területi igényeket. Csehszlovákia követelését viszont jogosnak ítélték. Északi szomszédunk katonai stratégiai okokkal indokolva nyújtotta be igényét öt falura a Duna jobb partján Pozsony mellett.

Végül hármat hagytak jóvá, Dunacsún, Horvátjárfalu, Oroszvár elcsatolásával Magyarország újabb 62 négyzetkilométernyi területet vesztett.

Az 1947. február 10-én aláírt párizsi békeokmány főbb pontjait tekintve „rosszabb” volt Trianonnál:

Visszaállította Magyarország 1937-es határait, ebben a kérdésben viszont szigorúbb volt Trianonnál, mert Csehszlovákiának juttatott még három falut a Duna jobb partján:

Horvátjárfalut, Oroszvárt és Dunacsúnt.

Ezzel északi szomszédunk „védhető hídfőt” nyert Pozsony térségében.

A Versailles-i dokumentummal ellentétben nem fogalmazott meg kisebbségvédelmi rendelkezéseket. Hazánkat 300 millió dollár jóvátétel megfizetésére kötelezte, amiből 200 millió a Szovjetuniót, 70 millió Jugoszláviát, 30 millió pedig a csehszlovák államot illette.

A hadsereg létszámát 70 ezer főben szabta meg, de engedélyezte nehézfegyverzet és légierő fenntartását.

Elrendelte a Vörös Hadsereg Magyarországon állomásozó egységeinek kivonását, csupán akkora haderő jelenlétét tette lehetővé, amit az Ausztriában állomásozó szovjet csapataikkal való kapcsolattartás indokolt.

Magyarország határait tehát 1947. óta nem a trianoni, hanem a párizsi szerződés tartalmazza, innentől kezdve pedig Trianonra hivatkozni legfeljebb elméletben lehet, gyakorlatilag értelmetlen.

Ezért van "csak" 93 ezer négyzetkilométerünk......

Felrobbantott hidak

1945. január 16-án a visszavonuló német hadsereg – a többi budapesti Duna-híddal együtt – felrobbantotta.

A robbanótölteteket a középső hídnyílásban helyezték el. A robbanás a befüggesztett részen túl a pillérekhez kapcsolódó konzolos szerkezetben is kárt okozott. A parti nyílásokat áthidaló szerkezetek sérülten, de a helyükön maradtak.

Egy hónappal később szovjet katonai alakulatok hozzáláttak a megmaradt hídrész pontonhíddal történő kiegészítéséhez, valamint a sérült részek bontásához. A budai oldalon a szerkezet oly mértékben károsodott, hogy a parti nyílást áthidaló része az alsó rakpartra csúszott az erőeloszlás megváltozása miatt.

A híd további rongálódása ellenére, végül a pillérek felhasználásával ideiglenes pontonhíd készült, elsőként összekapcsolva Budát és Pestet a város ostroma után.

Ez 1945. március 15-től 1946. január 10-ig szolgálta az átkelést, amikor is a pontonhidat tartó öt dereglyét, és a rájuk támaszkodó szerkezetet a jégzajlás elsodorta, a maradványok Lágymányoson értek partot. Pár napig a városrészek ismét összeköttetés nélkül maradtak, a Kossuth hidat 8 nappal később, január 18-án nyitották meg.

A Szabadság híd helyreállítása 1946 tavaszán kezdődött el, az újjáépítés terveit Sávoly Pál készítette. A budai és pesti parti áthidalásokat megerősítették, a sérült elemeket kicserélték. Valamennyi hosszabb rácsrúdon lemezek ráhegesztésével növelték a kihajlás elleni biztonságot. A középső hídrészt az 1894-es tervek alapján gyártották le, majd úszódaruk segítségével csatlakoztatták a meglevő szerkezetekhez. A hídrészeket a parton szerelték össze 50 tonnás elemekké, amelyeket egyben emeltek be a helyükre.

A középső tartó 120 tonnás egységeit 1946. július 12-én. A hídon helyreállították a villamosvágányokat, a kiskockakő-borítású úttestet, valamint a járdákat. A középső nyílásban az eredeti díszes korlátokat egyszerűbbekkel pótolták. A pályaszerkezet kiegészítése a Dunából kiemelt, különböző minőségű hídroncsanyagokból készült.

A hidat 1946. augusztus 20-án nyitották meg a forgalom számára, egyúttal a mai, Szabadság híd nevet adva neki. A felrobbantott budapesti hidak közül elsőként állították helyre, színe azonban szürkére változott, az eredeti zölddel szemben, mivel nem állt rendelkezésre más színű festék.

1984-ben elbontották a teljes pályaszerkezetet, és helyébe vasbeton pályaelemeket építettek be. A híd ekkor kapta vissza zöld színét.

Don

1943. január 12.-én kedd délelőtt A Magyar Hadsereg KATONÁI mínusz 35-40 fokos szörnyű hidegben, minden tekintetben szűkös körülmények között, arra voltak hivatva, hogy mintegy kétszáz kilométer frontszakaszon a Don folyó nagy kanyarjában felfogják és visszaverjék a szovjet támadást.

Uriv-nál a szovjet hadsereg egy „hídfőt” létesített még 1942 őszén, a folyó jobbpartján, melyet csapataink nem tudtak megsemmisíteni és átszorítania a folyó balpartjára.

Hadászatilag ez a szovjet „hídfőállás” hónapok alatt kiépítve és ellátva úgy többszörös tűzerővel, mint páncélosokkal, valamint a téli háborúra kiképzett és felszerelt csapatokkal, indította meg a támadást és adta meg tulajdonképpen a „kegyelemdöfést” is a Magyar Hadseregnek.

A szovjet hadsereg egy héten belül majdnem teljesen megsemmisítették hadseregünket. Néhány nap alatt a veszteségünk százötvenezer ember!

Tisztelegjünk azok előtt, akik megfagytak, akik megsebesültek, kiknek segélykiáltásait senki sem hallotta! Tisztelegjünk azok előtt is, akik fogságba estek, majd ezrével pusztultak el valahol a szibériai hómezőkön és útközben.

Hajtsunk fejet a hozzátartozók felé is, akiknek legtöbbje már nincs közöttünk.

Ők már együtt vannak a doni hősökkel az örökkévalóságban.

Tisztelegjünk azok előtt is akik példátlan hősiességgel harcoltak a támadók ellen. Mert ők is sokan voltak, akik bátorságukkal kivívták még a szovjet katonák elismerését is!

Az én anyai dédnagyapám is ott nyugszik valahol az orosz hómezőn, soha nem tudjuk meg hogyan halt meg, golyó vagy fagy által, mint az sem hogy hol van elhantolva.