Kassán járva 2017 december 16-n jutottak eszembe ezen gondolatok: Ott álltam a régi megyeháza előtt ahol Eduárd Benes 1945 augusztus 2-n kihirdette a hírhedt dekrétumát.  A Szudéta németek és a magyar lakosság  lakosság teljes jogfosztását. Nagyon sok magyar lett ekkor hontalan ebben a régi magyar városban. Oly annyira magyar város ez hogy ennek a városnak a bombázása után léptünk be a II. Világégésbe, itt van az Orbán torony, egy réges régi magyar építésű torony, nem beszélve a Lőcsei házról ami a legrégebbi épület a városban ....és sok - sok magyar vonatkozás.

De ennek a megye háznak az erkélyén volt a Benes dekrétum kihirdetve. S tőle alig száz méterre van a Szent Erzsébet Dóm ami II. Rákóczi Ferenc hamvait őrzi....

Azé a legnemesebb magyar férfiúét aki Bercsényi gróffal és társaival a Rákóczi szabadságharcot vívták Béccsel szemben a magyar függetlenségért. Magyar ember aki bujdosott Lengyelország, Franciaország majd Török birodalomban Rodostón  (ma: Tekirdag) és itt érte a halál. Kérésére 1906-n újra magyar földbe pihenhetett. Nem sokáig csak 16 évig.....

Ettől a nagy magyar embernek sírjától alig száz méterre egy olyan magyar gyűlölő törvényt hirdettek ki ami szégyen minden magyar ember lelkének ami mai napig érvényben van. Nem tették semmissé hanem még most is érvényben van....

Mindezt száz méterre II. Rákóczi Ferenc földi maradványaitól!

Megosztás a facebookon