A hétvégén Kecskeméten jártunk. Hazafelé az ismerős a kocsi ablakból kimutatott, hogy itt a Katona József színház. De nekem máshol akadt meg a szemem. A színház előtt egy szobor van ami szinte hasonlított a Kassi Szentháromság szobrához, vagyis a pestis szoborhoz.

Hazaérve beleástam magam a témába és számomra kiderült sok sok városban készült szobor a pestis vagyis a döghalál, fekete halál, járvány túlélőinek hálaadásából. Ezek mind a XVIII századi pestis túlélői voltak. Volt a XV században is egy nagy járvány ami megtizedelte a lakosságot Európa kétharmadát kiirtotta. De a túlnépesedett városok akik nem bírtak a kórral, kik halottak százait követelte, megritkította, felébresztette Európát. A halotti porból megszületett a Reneszánsz!

De a XVII század pestise már nem volt olyan vészes, mert voltak rendeletek, voltak óvintézkedések, és próbálták túlélni a kórt. Pl az akkor Buda és Pest utcáira kihordták a házak elé a szemetet, és a szennyvizet, ami a pestis köztes állata a patkány melegágya élete volt. Innen a patkány bolháiról jutott az emberre a járvány és indította el a fekete halált! Ezt megelőzve Pesten és Budán kiadták negyven év után a rendeletet, hogy el kell a szemetet takarítani, az utcákat tisztán tartani, és a patkányirtást megtartani. Sok ember köszönhette ennek életét.

A budai várnegyed egyik legszebb és leghíresebb tere egyébként csak 1877-ben, Pest, Buda, és Óbuda egyesítése után kapta meg a Szentháromság tér elnevezést az emlékmű után, előtte Mária tér, Oszlop tér, Vásár tér, illetve Városháza piaca volt a híres tér neve. talpazat felső részét angyalfejek, kerubok ékesítik, legfelül pedig a Szentháromság, az Atya, a Fiú, és a Szentlélek látható, utóbbi galambként megjelenítve.

A barokk szobrászművészet e jellegzetes kassai alkotását 1723. október 3-án avatták fel. A szobrokat Griming Simon, kassai képfaragó, míg az építészeti munkákat Tornyossy Tamás céhmester készítette. Az emlékmű főalakját a 14 méter magas obeliszk tetején álló Madonna képezi – feje körül csillagkoszorúval, lába alatt a földgolyóval és a kígyóval. A lépcsőzetes, talapzat szögletein Szent József, Szent Sebestyén és Szent László szobrai láthatóak. Az emlékmű homlokzati fémlapjára írt latin szöveg magyar fordítása a következő: ' Szűz Mária, Szent József, Szent Sebestyén, Szent László, hogy az éhségtől, pestistől, háborútól és minden bajtól megóvassunk, megszabaduljunk, esedezzetek érettünk a legjóságosabb és leghatalmasabb Istennél, kinek dicséret, tisztelet és dicsőség mindörökké. 1722.'

Az 1739-ben pusztító pestis emlékére állíttatta a város tanácsa. Készült 1741–1742-ben (Conti Lipót Antal). 1786-ban megrongálódott, több részletét újrafaragták (Fischer Boldizsár). 1892-ben felújították s több szobrát is újrafaragták (Jablonszky Vince kőfaragó), ekkor készült a szobrot övező vasrács is

Ez az  amire felfigyeltem szobor készült: „Kecskemét mezőváros lakosai kegyes fogadalomból emeltették a ragályos dögvésztől megmenekülésük emlékére”. A barokk fogadalmi emléken olvasható latin felirat egyben kronosztikon is, így a nagyobb római betűk számok is, melyek a felállítás dátumát, az 1742-es évszámot adják ki. Az 1739–40-es pestisjárványban a város mintegy harmada, 3959 katolikus és 2011 református lakos halt meg. A Szentháromság-oszlop a 18. század első két harmadának jellegzetes közép-európai műfaja volt a hasonló jellegű Mária-oszlopokkal egyetemben.

Még jobban körülnézve tucatnyi város készítettet ilyen hála adó szobrot városainak, a pestisáldozatok emlékére, a túlélők emlékezetére.

Miért is írtam ezt a cikket? Nos:

A pestis (más néven dögvész) a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott fertőző betegség.[1] Az 1894-ig gyógyíthatatlannak számító fertőzés kórokozóját a svájci Alexandre Yersin, a Pasteur intézet mikrobiológusa hongkongi kiküldetése idején fedezte fel.[2] Kórokozója főként a patkánybolháról kerülhet át emberre (Paul-Louis Simond jegyezte le elsőként a fertőzés útját, a pestisbacillus–patkány–bolha–ember láncolatot), de a kór cseppfertőzéssel is terjed. Miután a bőr oxigénfelvételében zavar keletkezik, a bőr gyakran sötétkék színt kap (innen ered a „fekete halál” kifejezés).

A pestis manapság is létezik még a világ néhány részén. 2003-ban több mint 2 100 emberi megbetegedést regisztráltak, melyből 180 végződött halállal, szinte kivétel nélkül Afrikában. A legutóbbi súlyosabb járvány a Kongói Demokratikus Köztársaságban tört ki, legalább 50 ember halt meg.

Köszönjük meg Brüsszelnek, ha a migrációval, az újonnan érkezett "telepesekkel" újból ellep bennünket ez a járvány a Kór és ha egy ember is meghal benne, elmondhatjuk a migránsok megfertőzték Európát.

A kecskeméti Szentháromság Pestis szobra.

Megosztás a facebookon