“A parasztság eltüntetésének okai: A parasztok a mai társadalom nemkívánatos elemei. Ezért is lett a paraszti réteg tönkretéve az elmúlt kb. 100 évben. Hiszen a paraszt önellátó volt, a falusi háztartás nagyon sokrétű volt, szinte mindenhez értettek, s nem vásároltak túl sokat a boltosoknál. Nem vitték oda nekik a hasznot!! (Első bűnük!)

Megtermelte magának az ételt, italt, bort, pálinkát, mézet, sajtot, stb. vagyis eltudott készített magának szinte mindent. A házát is saját maga építette az élősködők által lenézett parasztember. Az asszonyok tudtak szőni, fonni, ruhát varrni, ismerték a gyógynövényeket. Nem szerettek orvoshoz járni! (Második bűnük!)

A krumplibogarat kézzel szedték le a krumpliról, nem használtak vegyszert. (Harmadik bűnük!)

Apukám meséli mindig, hogy az ő gyerekkorába még csak cukorért, meg petróleumért jártak a boltba. MINDEN MÁS AMIRE SZÜKSÉGÜK LEHETETT, MEGVOLT NEKIK OTTHON!! Nem voltak bűnözők, erkölcsös életet éltek, a lopás szégyen volt, ezért jogászokra meg ügyvédekre sem volt szükségük. (Negyedik bűnük!)

Egy kézfogás volt az “üzlet”, az adott szó szent volt. Ezek miatt nem függtek a rendszertől. Azon kívül nem voltak vevők a hülyeségre. (Ötödik bűnük!)

Nem szerették a mellébeszélést, hazudozást. (Hatodik bűnük!)

Nagy és jó erősen összetartó családokban éltek jó sok testvérrel, akik támogatták egymást jóban-rosszban. (Hetedik bűnük!)

Helyettük panel lakó főiskolás meg egyetemista társadalmat kellett létrehozni, ahol az ember még egy paradicsomot sem tud megtermelni, legoptimálisabb esetben még kertje sincsen, üres a kamrája, nincs mit enni, ezért kénytelen másokhoz eljárni dolgozni.

És ami a lényeg, jó sokat vásárol.

Mindent megvesz. Még azt is, amire pedig nincs is szüksége, mert unalmába vásárol.

Még többet vásárol… Mivel semmihez sem ért, így mindent meg kell vennie, ami az életben maradáshoz szükséges. Ezért kezdték a paraszt szót pejoratív értelemben használni mivel le akarták járatni ezt az életmódot. Mivel ez nem szolgálta az ő érdekeiket. Ahhoz, hogy a mai modern fogyasztói társadalom létrejöhessen, először is szét kellett verni az ÖNELLÁTÓ ÉS VALÓDI, ÉRTELMES TUDÁSSAL RENDELKEZŐ PARASZTI RÉTEGET.

Emiatt vezették be a kötelező iskolarendszert. Amikor is kivették a gyerekeket a családi gazdaságból, akik azután a tudást a szüleiktől már nem tudták átvenni. Az iskolában pedig szinte csak alternatív dolgokat tanítanak, és így teszik függővé az embereket.

 

 

Megosztás a facebookon

Súlyos hajószerencsétlenség a Dunán.

A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium jelenti: 1951. június 22-én 14.45-kor a "Dömös" nevű személyhajó Mohácsról Budapest felé, menetrendszerű járatban Fajsz állomás felett robbanás következtében elsüllyedt. A robbanás oka ismeretlen. A hajó utasainak legnagyobb részét sikerült megmenteni. Hatvan ember könnyebb sérüléssel kórházba került. A hiányzók száma mintegy harmincra tehető, ebből az eddigi megállapítások szerint hat halott. Feltételezhető, hogy a hiányzók egy része - környékbeli lakos - szintén a megmenekültek között van, de a lakóhelyére távozott, s emiatt hollétét még nem lehetett megállapítani.

Írta az MTI néhány nappal később.

Már régen nem írtam itt a blogomban, de most volt egy téma ami ismét felkeltette érdeklődésemet ez a Dömös dunai hajó katasztrófája 1951 június 22-n. A Dömös ezen a napon egy II. Világháborús vízi aknára futott és ennek a felrobbanása vezetett a hajó katasztrófához és ez a mai napig nem tudható áldozatok számához vezetett. Elképzelhető 150-200 halott is, de a korabeli újságok csak 6 halottról, és a kazán felrobbanásáról írt.

A II. világháborúban az Angolszász szövetségesek vízi aknával szórják meg a Dunát, amit a háború végén a Szovjet aknászok szednek fel több éven keresztül. Ez az egy véletlenül nem került elő.

A  robbanást, amely darabokra szakította a "Dömöst" és a le mértéktartóbb becslése szerint is megölt több mint félszáz embert, süket csend követte. Nem csak a holtak hallgatása, vagy a döbbenet, a partra tóduló emberek rémületének csendje, hiszen azt néhány perc múlva szilánkokra törték a túlélők jajkiáltásai, a mentésükre siető bátrak izgatott kiáltásai. Az igazi csend csak ezután következett, hiszen egy teljes napon át hallgat a korabeli sajtó a "Dömös" pusztulásáról, pedig a tragédia híre szinte percekkel később megérkezett a MESZHART budapesti központjába. Arra vonatkozóan nem találtunk utalást, vajon másnap, szombaton jártak-e a hajózási vállalat, vagy más hatóság vizsgálói a  helyszínen így azt sem tudhatjuk, hogy a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium által az MTI-hez eljuttatott és a Szabad Nép című országos napilapban 1951.június 24-en megjelent kommüniké milyen forrásból merített. Annyi bizonyos: igazi kordokumentum, ha úgy tetszik dezinformációs mestermű , amely valóságos adatokat kever szándékos hazugságokkal, vagy mai szóval: csúsztatásokkal. Úgy, ahogy annak idején a Szabad Nép olvasói megszokhatták.

A Mohács és Budapest között közlekedő, Dömös nevű hajó Fajsznál világháborús aknára futott, amely felrobbant, majd a kazánok robbanása után elsüllyedt. A hajón utazó, a budapesti piacra igyekvő mohácsi kofák nagy számban vesztek oda. Egy ötven fős kiránduló gyerekcsoport is elpusztult. A hajó másodkapitánya hetekkel a baleset után halt bele sérüléseibe. Az áldozatok számáról ma sem tudni semmit, a korabeli - sikerekre orientált - sajtó mindössze hat halottról és néhány sebesültről emlékezett meg.

 

Az AVO azonnal csendet rendelt el a sajtóban, de még a helyszínen lévőktől is elkobzott mindent ami a katasztrófát megörökíthette.

Egy 50 fős gyermek kiránduló csoport is állítólag a hajón tartózkodott, ha elérték az indulási időpontot ezt a mai napig nem tudni, de a gyerekek hollétéről is hallgat a történelem.

Sok ember halotti anyakönyvi kivonatát, több napokra hamísították más halál okot megnevezve mint a robbanás vagy vizbefúlás.

Talán jobb is, hogy nem sikerült felszínre hozni a "Dömös" minden titkát. Végigjárva sorsának néhány stációját, egyre erősebb bennem az érzés : a "Dömöst" a megfejthetetlen titkok teszik örökre elsüllyeszthetetlenné, ezért marad meg az idők végeztéig az egymást követő generációk kollektív emlékezetében s járja különös, titokzatos és véget nem érő útját az örökkévalóság vizein.

Tehát a régi Balatoni Pajtás tragédiának itt a párja amit az akkori rendszer és ÁVÓ eltitkol.

Ki tudja mik lapulnak még az ötvenes évek archívumban.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Megosztás a facebookon

Bármily szerencsétlen helyeztetésű legyen is az ország, bármily láncok által legyen is lebilincselve a nemzet, előbb-utóbb mégis szabadabb létre vív, ha lakosaiban a polgári erény tiszta vére buzog. S viszont akármilyen boldog fekvésű legyen is egy ország, bármily szabadságokkal bírjanak is lakosai, lassan-lassan mégis rabigába görbed, ha romlott a tiszta erkölcs s polgári erény nem fénylik többé.

“Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt megérdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakán, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi. De ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba. Akkor az a nemzet aljas vagy műveletlen.” “Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt megérdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakán, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi. De ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba. Akkor az a nemzet aljas vagy műveletlen.”

Ezzel a Széchenyi István idézettel kívánok a Magyar Tudományos Akadémia mellett érvelni, hogy a gróf birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel, és így jött létre az Akadémia. Orbán Viktor meg egy évi jövedelmüket venné magához, ezzel a kétszáz éves Intézményt megszüntetné.

Két államférfi (mondjuk az utóbbit nem nevezném annak), akik a MTA, lévén lesznek majd történelmi személyiségek, az építés és a rombolás miatt.

Tudva lévő, hogy az Európai Unió, megkurtítja a Magyar államnak utalt pénzeket, viszont a kutatási támogatásokat nem fogja.

Így Orbán, megpróbál ehhez a pénzhez nyúlni, mert máshoz nem nagyon lesz lehetősége,  hogy legyen neki és barátainak mit lenyúlni!

Ezek a tények. Lehet megint kapok 24 óra kizárást a facebookról!

Megosztás a facebookon

Ma van a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja "Tóth Géza volt a recski tábor legalacsonyabb embere; az egyetlen, aki az emeletes priccsek alsó traktusán egyenesen tudott ülni anélkül, hogy beverte volna a fejét. Korábban a Meteorológiai Intézet egyik vezetője volt. Internálását annak köszönhette, hogy az általa szerkesztett időjárás-előrejelzések egyike másnapra lágy nyugati szellőket ígért, majd a prognózis úgy folytatódott, hogy a következő napokra északkelet felől - azaz a Szovjetunió irányából - fagyos légrétegek betörése várható. Másnap letartóztatta az Államvédelmi Hatóság. A nem meteorológiai hidegháborús légkör éber fürkészei az előjelzésbe csempészett imperialista propagandával, valamint kémtevékenységgel is meggyanúsították. Utóbbinak az volt az alapja, hogy a jelzett napokon valóban egy új szovjet katonai kontingens érkezett Magyarországra, amiről persze senki illetéktelennek nem volt szabad tudnia, és a rádióelhárítás hivatásosai ennek virágnyelven való megszellőztetését hallották ki az időjóslásból. Így lett a recski rabszlengben Tóth Géza ragadványneve Északkeleti Betörés."

 

Faludy György a Pokolbéli víg napjaim című könyvében így ír Tóth Gézáról: "Az Északkeleti Betörés az első sorban állt, Egri Gyurka mellett. Nyájas és jóindulatú férfiúnak ismertük, óriási fejével és hatalmas állával, mely elfedte nyakát, sőt melle egy részét is, ő volt a tábor legkisebb embere; az egyetlen, aki az alsó ágysorban egyenesen ülni tudott, anélkül, hogy beverte volna fejét. Polgári nevén Tóth Gézának hívták; szemtől szembe Géza bácsinak szólítottuk, de háta mögött mindenki Északkeleti Betörésnek mondta. Az öregúr a Meteorológiai Intézet egyik vezetője volt. Letartóztatását és csúfnevét annak köszönhette.

 

Tóth Géza internálásának körülményei az ÁBTL-3.1.9.- V-030 jelzetű és Tóth Géza szabotázs és kémkedés gyanúja című dossziéból is felidézhető.

"Ez év januárjában a Párt útján írásbeli bejelentést kaptunk, amelyben Fein Sándorné elvtársnő, az Országos Meteorológiai Intézet párttitkára közli, hogy az Országos Meteorológiai Intézet kezelésében lévő, az ország különböző pontjain elhelyezett időjelző állomások és repülőtéri rádió leadók személyzete többségében megbízhatatlan, osztályidegen, ellenséges elem, akik esetleg kémkedésre is felhasználhatják a kezelésükben lévő hírközlő berendezéseket. A bejelentés egyben felhívta figyelmünket a központi apparátusban lévő megbízhatatlan elemekre is. Ezzel kapcsolatban bizalmas nyomozást vezettünk be..."

 

Az ÁVH a nyomozást - őrizetbe vétel és többszöri kihallgatást követően - internálási határozattal zárta le 1950. június 24-én. Egy 1952-es recski javaslat szerint - mivel fizikai munkájának nincs sok haszna, viszont tudósokkal jó kapcsolatban áll - javasolták szabadlábra helyezését, ügynöki beszervezése mellett. Ez nem történt meg, Tóth Géza csak 1953. szeptember 12-én szabadult, majd 1954-ben egy látszerész szövetkezetnél üzemi adminisztrátorként helyezkedhetett el. A Történeti Levéltár iratai között - a recski rabságán túl - egy esetben fordul elő még a neve: 1963-ban kérte az internálás miatti erkölcsi rehabilitációját. Ezt - azzal az indoklással, hogy internálása nem kapcsolódott munkásmozgalmi személyek elleni törvénysértő eljáráshoz - elutasították. Az ÁVH a nyomozást - őrizetbe vétel és többszöri kihallgatást követően - internálási határozattal zárta le 1950. június 24-én. Egy 1952-es recski javaslat szerint - mivel fizikai munkájának nincs sok haszna, viszont tudósokkal jó kapcsolatban áll - javasolták szabadlábra helyezését, ügynöki beszervezése mellett. Ez nem történt meg, Tóth Géza csak 1953. szeptember 12-én szabadult, majd 1954-ben egy látszerész szövetkezetnél üzemi adminisztrátorként helyezkedhetett el. A Történeti Levéltár iratai között - a recski rabságán túl - egy esetben fordul elő még a neve: 1963-ban kérte az internálás miatti erkölcsi rehabilitációját. Ezt - azzal az indoklással, hogy internálása nem kapcsolódott munkásmozgalmi személyek elleni törvénysértő eljáráshoz - elutasították.

Csak néhány mondat még a pár évvel ezelőtti gyűjtéseimből.

Megosztás a facebookon

Szeretnék leírni, hogy megértsük: 56,6 milliárdot költött nemzetvédő kormányunk a Soros-kampányra.

Azaz csecsemőtől az aggig mindenki 5725 forintot adott bele.

Egy három gyerekes család 28 600 forintot.

Úgy odamennék emberekhez és a kezükbe nyomnék ennyi pénzt. Aztán mondanám: bocsi, mégse, inkább elégetem a szemed láttára.

És meggyújtanám.

És ők őrjöngenének.

És lehülyéznének.

És talán lenne, aki rám is támad.

Szerencsére senki sem fogja fel, hogy ezt a pénzt az ő zsebéből húzták ki.

Mi lenne akkor... Még a végén zavarba jönnének.

Na csak ennyit erről, jön a választás.

Megosztás a facebookon

A II. világháború során Európa átalakult, a német fegyverletétel utáni „rendezés” is ezt mutatta. Franciaországra többé nem lehetett nagyhatalomként tekinteni, és Nagy-Britanniáról is kiderült, az Egyesült Államok segítsége nélkül erőtlen szelleme régi önmagának. A Szovjetunió és az USA azonban olyan erőről tett tanúbizonyságot, hogy leírásukra új fogalom született: szuperhatalom.

Sztálin előre ment.

Mire Németország letette a fegyvert, gyakorlatilag minden le volt már játszva, a Teheránban, Jaltában és Potsdamban megkötött egyezségek szellemében zajlottak a béketárgyalások. Sztálin törekvése saját szempontjából teljesen érthető volt. A II. világháború megmutatta, hogy a két és fél évtizeddel korábban létrehozott „versailles-i rendszer” mit sem ért.

A németek „megfékezésére” – többek között Magyarország területének bő kétharmadából – létrehozott kis államok képtelenek betölteni szerepüket ugyanúgy, ahogy Franciaország és környezete sem ért fabatkát sem Hitler ellen. Az előbbi úgynevezett „cordon sanitarie” célja volt egyúttal a Szovjetunió elszigetelése is, így Sztálin egyszerűen megszállta a közép-kelet-európai országokat, haderejét közvetlenül az ellenséges Németország határaira vonta.

A lehető legrosszabb helyzetben voltunk.

Innentől kezdve gyakorlatilag Magyarország sorsa is meg lett pecsételve, ám jogos a felvetés, miszerint ettől még meg lehetett volna állapítani az etnikai viszonyokhoz sokkal jobban alkalmazkodó, „igazságosabb” határokat. Miért nem így történt? Azért, mert térségünk kis népei a „nagyok” közül egyáltalán nem érdekeltek senkit.

A kicsik szintjén is rendkívül hátrányos helyzetben voltunk, nézzük az egészet a győztes nagyhatalmak szemével. Horthy kiugrási kísérlete kudarcot vallott, a nyilas kormány pedig valóban a végsőkig és teljes erővel támogatta a Harmadik Birodalmat.

Velünk szemben viszont ott volt Csehszlovákia, a náci agresszió áldozata. Románia, amely az utolsó pillanatban fordítva egyet köpönyegén harcba szállt a németek ellen és a győztesek oldalán fejezte be a háborút. Jugoszlávia pedig ugye az az ország, amely partizánjai által gyakorlatilag önmagát szabadította fel. Sztálin és Truman Potsdamban .

Még három falu Ebben az összefüggésben nyilván nem volt olyan nagyhatalom, amely akár csak megfontolt volna magyar területi igényeket. Csehszlovákia követelését viszont jogosnak ítélték. Északi szomszédunk katonai stratégiai okokkal indokolva nyújtotta be igényét öt falura a Duna jobb partján Pozsony mellett.

Végül hármat hagytak jóvá, Dunacsún, Horvátjárfalu, Oroszvár elcsatolásával Magyarország újabb 62 négyzetkilométernyi területet vesztett.

Az 1947. február 10-én aláírt párizsi békeokmány főbb pontjait tekintve „rosszabb” volt Trianonnál:

Visszaállította Magyarország 1937-es határait, ebben a kérdésben viszont szigorúbb volt Trianonnál, mert Csehszlovákiának juttatott még három falut a Duna jobb partján:

Horvátjárfalut, Oroszvárt és Dunacsúnt.

Ezzel északi szomszédunk „védhető hídfőt” nyert Pozsony térségében.

A Versailles-i dokumentummal ellentétben nem fogalmazott meg kisebbségvédelmi rendelkezéseket. Hazánkat 300 millió dollár jóvátétel megfizetésére kötelezte, amiből 200 millió a Szovjetuniót, 70 millió Jugoszláviát, 30 millió pedig a csehszlovák államot illette.

A hadsereg létszámát 70 ezer főben szabta meg, de engedélyezte nehézfegyverzet és légierő fenntartását.

Elrendelte a Vörös Hadsereg Magyarországon állomásozó egységeinek kivonását, csupán akkora haderő jelenlétét tette lehetővé, amit az Ausztriában állomásozó szovjet csapataikkal való kapcsolattartás indokolt.

Magyarország határait tehát 1947. óta nem a trianoni, hanem a párizsi szerződés tartalmazza, innentől kezdve pedig Trianonra hivatkozni legfeljebb elméletben lehet, gyakorlatilag értelmetlen.

Ezért van "csak" 93 ezer négyzetkilométerünk......

Megosztás a facebookon